Néhány héttel ezelőtt, egy beszélgetés kapcsán, jutott eszembe az a hasonlat, hogy tanácsot adni olyan, mint ha azt mondanám neked – tessék itt a cipőm, baromi kényelmes, indulj benne nyugodtan az utadon, majd neked is kényelmes lesz ez meglátod.
Persze akinek nem volt még saját cipője, ő egy darabig nagyon boldog lesz az én cipőmben botorkálva is, no de mi van a többiekkel??
Mi van akkor, ha az én cipőm túl szűk, vagy éppen bő a Te lábadra, vagy túl lapos, netán túlontúl magas?? Vagy egyszerűen ahol én már bejárattam, kitapostam az pont nem illeszkedik a lábadra???
Coachként arra biztatlak, nézzük meg inkább milyen útra indulsz,mi a célod, hová szeretnél eljutni. Válaszd ki Te milyen lábbelire lenne szükséged, az is lehet, hogy egyáltalán nem is kell most ilyesmi, mert éppen úszni készülsz….de az is lehet, hogy már feltörte a lábadat a cipő, akkor nézzük meg, mit tudsz tenni abban a helyzetben, milyen tapaszok vannak a táskádban, hogy kezeld ezt.
Coachként segítelek az utadhoz, élethelyzetedhez szükséges készségek, gondolatok, ötletek felszínre hozásában és tudatosításában – azért hogy a legközelebbi hasonló problémádat már önállóan tud megoldani.
Mielőtt néhány tanácsadó olvasom megbántódna, igen is van helye a tanácsadásnak!
Én is tevékenykedem tanácsadóként is, mikor szervezetfejlesztési, felnőttképzési kérdésekben kérik aki a véleményemet, mikor a tudásom, a tapasztalatom előrevivő és szükséges, vagy akár egy baráti beszélgetésben, mikor erre felhatalmazást kapok, vagy ilyen kéréssel fordulnak felém.
Arra biztatlak kedves Olvasó, hogy figyeld meg magad, döntsd el Te , hogy mire van szükséged, mi esne jól, mi segítene az adott helyzeted megoldásában.
Ha úgy érzed jól esne valakivel átbeszélni az életed dolgait, keress bátran!
Találkozunk?Találkozzunk!